A lakásban

Fafelületek mázolása

2013.02.18.
Fafelületek mázolása
A különböző fa-, vagy fémfelületekre felvitt festékbevonatok az igénybevételtől függően előbb- utóbb tönkremennek. A kültéri szerkezeteken előbb, hiszen ott fokozottabban vannak kitéve az UV-sugárzásnak, a hideg-meleg váltakozásának és a csapadék káros hatásának. A festékréteg megkopik, megrepedezik, és helyenként lepereg. Az újrafestést ekkor már nem lehet halogatni.

A különböző fa-, vagy fémfelületekre felvitt festékbevonatok az igénybevételtől függően előbb- utóbb tönkremennek. A kültéri szerkezeteken előbb, hiszen ott fokozottabban vannak kitéve az UV-sugárzásnak, a hideg-meleg váltakozásának és a csapadék káros hatásának. A festékréteg megkopik, megrepedezik, és helyenként lepereg. Az újrafestést ekkor már nem lehet halogatni.

 

 

Első lépésként gondosan le kell takarni a mázolni nem kívánt részeket, mert ha azokra rászárad a festék, már csak oldószerrel lehet eltávolítani, ezzel néha nem kis bosszúságot okozván, mert ilyenkor sérülhet az alapfelület is.

 

 


Nem egy esetben kellett ezért parkettát csiszolni, lakkozni, pedig nem is volt tervbe véve. Mindig legyen kéznél törlőrongy, és időben használja azt. Felhasználás előtt gondosan olvassa el a felhasználásra kerülő anyagok használati utasításait és tartsa is be azokat. Az a vevőnk elmulasztotta ezt megtenni, aki lakbenzinnel hígította a vizes bázisú zománcot.

 

Előkészítés

 

Ha a régi festékréteg erősen repedezik, hólyagos, vagy több helyen felpattogzott, ajánlatos azt teljesen eltávolítani. Két lehetőség közül választhat, maratás vagy égetés. Mindkettő fokozott elővigyázatosságot kíván. Használjon védőfelszerelést és gondoskodjon megfelelő szellőztetésről. Maratásnál a marószert ahol lehet, vízszintesen hordja fel a felületre, majd amikor a festék meglágyul, felhólyagosodik, spaklival távolítsa el. Ha szükséges meg kell ismételni a műveletet. Ügyelni kell arra, hogy a festéklemaró mázolni nem kívánt felületre ne kerüljön.


Maratás után a maradványokat langyos, bő vízzel le kell mosni. Száradás után csiszolás, porolás következik. A festék leégetését benzinlámpával, gázégetővel, vagy elektromos hőlégfúvóval lehet elvégezni. Égetésnél a magas hőmérséklet hatására a festékréteg megolvad, felhólyagosodik, így az kaparóval eltávolítható.

 

 

 

 

 

 

 


Égetés esetén a baleset elkerülése érdekében, ha teheti használjon azbesztkesztyűt, de legalább vastagabb védőkesztyűt, és hosszúnyelű kaparót. Ügyeljen arra, hogy ne égesse túl a felületet, mert az könnyen megsérülhet, sőt meg is gyulladhat.


Ablakszárnyaknál, üveges ajtóknál segédeszközként használjon a hő felfogásra vékony fémlapot, vagy azbesztlemezt, nehogy elpattanjon az üveg. Ezután csiszolás, porolás következik.  Amennyiben jó állapotban van a mázolandó felület, csak pár helyen sérült, vagy repedezett a festékréteget, ott elegendő a rasketta (kaparóvas), vagy a szélcsiszoló használata és a teljes felület finomcsiszolása. A csiszolást ilyenkor finomabb 120-as csiszolópapírral, vagy vászonnal kell végezni, mert a durvább csiszolóanyag karcolásokat okozhat, ami „átjöhet” a festéken.


A csiszoláshoz szerezzen be kézicsiszolót, megkönnyíti a munkát. Ha viszont a felület narancshélyas, vagy barázdás és nagyobb felületről van szó, érdemes kézi csiszológépet bérelni, vagy fúrógépbe fogható csiszolóeszközt beszerezni. Új fafelület esetén szintén elegendő a finomcsiszolás, de ha gyantafolyást lát, azt oldószerrel távolítsa el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Impregnálás (beeresztés)

 

Beltérben a nyers faszerkezeteket hígított lenolajjal, vagy félolajjal kell kezelni. Felújításnál csak azokat a részeket kell bekenni, ahonnan a fáig lett eltávolítva a régi festék. Kültérben az olajos beeresztés már nem elegendő. Ide már kevés az olajos alapozás. Itt már olyan szert kell alkalmazni, amely véd a farontók a penész, és a gombásodás ellen. A faszerkezetbe mára  korábban betelepedett farontók eltávolítására a Xyladecor szúölő alapozó használata ajánlott.

 

 

 

 

Tapaszolás

 

Impregnálás után a nagyobb mélyedéseket, kitöréseket, kétkomponensű tapasszal célszerű kitölteni, mert gyors kötése révén nem kell sokat várni a finomtapaszolással. Az oldószertartalmú tapaszok mellett diszperziós mélyedés- és simítótapasz is kapható. A mélyedéstapasz is gyorsan szárad, és akár 1 cm mély rések kitöltésére is alkalmas. Előnye az említett 2K tapasszal szemben, hogy nincs kellemetlen szaga és nem kell bajlódni a megfelelő keverési aránnyal. Szerencsés esetben, ha szép sima a mázolandó felület, akkor elegendő a kisebb sérülések folttapaszolása. Viszont az égetett, vagy maratott felületeket beeresztés után, a teljes simaság eléréséhez egyszer, vagy kétszer telibe kell tapaszolni.

 

 



Egy rétegben max. fél mm vastag simítótapaszt hordjon fel. A leakasztható nyílászárókat, ha van mázolóbakja (mi díjmentesen kölcsönzünk), vízszintes helyzetben tapaszolja. Külső térben csak a legszükségesebb esetben tapaszoljon. Ott a teljes felület áthúzása nem ajánlott. A tapaszolást száradása után csiszolni, majd portalanítani kell.

 

Alapmázolás

 

Az alapozófesték eltünteti az apró egyenetlenségeket, egységes színű, jól csiszolható és jól tapadó alapot biztosít a  zománcfesték számára. Amit csak tud, vízszintes helyzetben alapozzon. Az üvegezett nyílászárók üveges falcait alapozza (snájdolja),

 

 

 

 

először úgy, hogy állítsa a szárnyat a hosszanti élére és az egyik oldal kényelmesen hozzáférhető részeivel kezdje (jobb oldali és alsó falc), utána fordítsa át a másik élére és a többi falcot kenje ki.

 

 

 

 



Ezután a másik oldal falcait alapozza le. Ha a falcok meg vannak, fektesse le a szárnyat úgy, hogy a falcos oldal legyen felül. Kenje le a vízszintes felületet, majd fordítsa át a másik oldalra és mázolja le azt is. Ha a fordításoknál durva csiszolópapírral fogja meg a szárnyakat kevésbé sérül a friss festés.



Ha ketten vannak, mindét oldalt egyszerre tudják kenni. Alapozás után az ablakszárnyakat a helyére kell akasztani, az ajtólapokat ferdén a falnak kell támasztani. A fal és az ajtólap közé egy darab csiszolópapírt kell csúsztatni.



A festéket a megfelelő méretű lapos ecsettel, hosszirányú ecsetmozgással kell a felületre felhordani, keresztbe eldolgozni, majd finoman hosszirányba kihúzni. Az ajtó és ablaktokok mázolását fentről lefele haladva kell végezni. Először a fenti vízszintes részt kell lekenni (falcokkal kezdve) majd a fentről kezdve az egyik, utána a másik oldal következik. Az ablaktoknál a könyöklő deszkával fejeződik be a munka.


Ügyelni kell arra, hogy az éleken megfelelő mennyiségű festék maradjon. Az alapozóréteg száradása után a felületet finom (120-as) csiszolópapírral át kell csiszolni, óvatosan végezve, hogy a sarkokon és az éleken a mázréteg ne sérüljön. Ha mégis megtörténne, ki kell javítani, különben a zománcfesték a sérüléseknél nem fog kellően takarni. Az alapozót nagyobb felületre finom szivacs vagy velúrhengerrel ajánljuk felhordani. A festék megfelelő sűrűséget próbafestéssel lehet beállítani.



Ha túl sűrű a festék csíkos, bordás lesz a felület, festőhenger használata esetén pedig narancshéjas (enyhén rücskös).  Ha túl híg, megfolyások lehetnek és nem fog kellően takarni. Ugyan többletköltséggel jár, de tökéletes alapot a felület kétszeri mázolásával lehet elérni.

 

Zománcozás

 

A zománcfesték a többrétegű bevonatrendszer legutolsó, záró rétege. Ez adja meg a felület végleges színét és fényét. Ezt a műveletet tökéletesen kell elvégezni, különben tönkremehet az eddig elvégzett munka. Zománcfesték oldószeres és vízzel hígítható változatban, magas fényű, selyemfényű és matt fényességi fokozatban kapható. Vizes változata szagtalan, rugalmas és sárgulásra nem hajlamos.



Gyors száradása miatt viszont terülése nem túl jó. Ecsettel felhordva csíkos lesz, festőhengerrel pedig narancshéjas. Az oldószeres zománcok terülése, főleg vízszintes területre felhordva sokkal jobb, viszont az oldószer kipárolgása miatt nagyon büdös.



A magasfényű zománccal festett felületet jobban lehet tisztítani a selyemfényű és matt társaiknál, de az esetleges felületi hibákat jobban láttatja. A zománcozást csak megfelelő előkészítést követően kezdje el, mert a felületesség (már említettük az elején) megbosszulja önmagát. Nagyon fontos hogy a munkaterület por és szennyeződésmentes legyen. A porképződés megakadályozására érdemes finoman fellocsolni a padlózatot. Zománcozás előtt igen finom csiszolópapírral, óvatosan meg kell csiszolni a felületet, majd szöszmentes ronggyal át kell törölni.



A zománcfesték megfelelő sűrűségét próbafestéssel lehet beállítani. Nem jó ha az túl sűrű, mert nem lehet szépen eldolgozni, nehezen terül és száradáskor beráncosodhat. Az sem jó ha túl híg, mert nem takar megfelelően. Felhordása hasonlóan történik, mint az alapozófestéké. Az ajtólapok zománcozásához szerezzen segítséget.



Ha lakkállványt tud szerezni (mi díjmentesen kölcsönzünk) óriási segítséget, jelent  mert egyszerre több ajtólapot tudnak elhelyezni benne. Felülre a szélesebbeket kell behelyezni, alájuk a keskenyebbeket. Zománcozásnál is először a falccal felfelé néző oldalt kell lekenni, majd minimum egy napi száradás után a másikat. Ha felhordás közben piszkot vagy ecsetszőrt észlel a felületen, óvatosan távolítsa el, mert száradás után csúnyán észrevehetővé válik, főleg a magas fényű zománcnál.



Az ajtó és ablaktokok zománcozására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az alapozásnál. Felhordás közben gyakran nézzen vissza a lekent részekre, mert a zománc hajlamos a megfolyásra, amit még frissen ki lehet javítani. A zománc felhordását tömörebb nem túl hosszúszőrű ecsettel, vagy oldószerálló, rövidszálú festőhengerrel végezze. A vizes bázisú anyagok felhordásához pedig az erre a célra gyártott szerszámokat használja.  Nagyobb felületre szélesebb ecsetet, vagy lakkozó hengert használjon.