A lakásban

A színekről

2012.09.10.
A színekről
„A színek hatással vannak ránk, mert palástolnak valamennyit abból a primitív egységből, amelynek az ember szerves része” Goethe

Színekről

 

 

Színek a mindennapi életben

A színek mindenhol megtalálhatóak. Bárhová nézünk színeket látunk, még ha nem figyelünk akkor is. A természet tele van színekkel, csukd be a szemed és lásd a hó vagy a jég színeit, a fehér szín árnyalatainak százai jelennek meg előtted. Még a homok sem tartalmaz egyszerű színeket, minden parányi szemcse más és más színű.

 

Az emberi szem színek ezreit képes megkülönböztetni, de vannak egyéni színek, melyek vonzzák tekintetünket. De léteznek idegesítő és hideg színek is.

 

A szín anyaga

A tudósok vizsgálták a bennünket körülvevő színek hatásait az emberi viselkedésre. Professzor Nancy Kowalek(Texas egyetem, Austin, Texas) a szín hatásainak megjelenését tanulmányozza. Az ő kutatásai azt mutatják, hogy rendszerint a piszkos fehéret használjuk legsűrűbben, mely stimulálja szervezetünket munka közben.

Számos tanulmány mutatott pozitív hatást a környezetre, vannak színek melyek alapvetően tökéletesítik termelékenységünket és ennek köszönhetően stimulálják az atmoszférát és ezek a tényezők pozitívan hatnak a biztonságunkra is.


A természettől a vállalatokig

A színek alapvető szerepet játszanak az emberek teljes élete során, az ősi feliratoktól a mai életünk színvilágáig. A színeknek különböző jelentősége volt a múltban és van jelenünkben pl: a múltaban a kék az egységet és az azonosságot testesítette meg, napjainkban pedig az ellentét színeként jelenik meg.

Manapság az egyesített színeket egy műszerrel azonosítják(spektrophotometer). Ha ki szeretnénk választani egy auto színét, akkor ez a műszer a segítségünkre van. Így újrafesthetjük, javíthatjuk járművűnket anélkül, hogy a felületen színeltérés mutatkozna.

 

Igazi egyéniség

Sokan közülünk ismerik a Ford T-modeljének színéről szóló történetét. Kevés számban gyárották, mert csak kevés szín volt elérhető például még a fekete is. Sajonos ez a mai napig igaz egyes ipari termékeknél. A fogyasztók színek ezrét használhatják. Az ipari bevonatoknál viszont a hagyományokhoz híven csak limitált színek állnak a rendelkezésünkre, de reméljük a változást. Az egyéni igények már elérhetőek és az új színek is a vásárlók követelésein alapulnak.

 

Színek a képzeletünkben

A házi macska szőre szürke, a jókedvű berkenyebokor narancsos piros, a vad ágak mély barnák... Ki az aki még nem nézett bele a reggeli kávé megnyugtató barna színébe, vagy nem csodálta volna meg a meggy mélybordó fürtjeit a piacon? Színek százainak lenyomata él az emlékezetünkben.

 

A beltéri dekoráció kialakitásakor a tejeskávé barna, meggypiros, vanília, vagy konyak árnyalat elnevezések befolyásolják ötleteinket. Amikor az emberek az elképzelt színekről beszélgetnek, használva a fantázianeveket, az azonnal előidézi a szín karaktereit. De vajon ez az asszociáció mindannyiunk fejében ugyanaz?


A tapasztalat azt mutatja, hogy a színek vizualizálása különböző egyes embereknél. Például a tejeskávé árnyalat mindenkinél más, attól függ ki milyen arányban keveri a tejet a kávéjába. És mi van vaníliával? A valódi vaníliáról, vagy talán a vanília fagyiról beszélgetünk? Mindenki képzeletében különböző kép jelenik meg a kávéról: sötét, vagy világosbarna, vagy a szinte törtfehér.. 



Természetesen mindenki tudja, hogy milyen a tejeskávé színe...

Sok skandináv ember álmodja meg házának színét és gyakran a szín amit elképzelnek, úri sárga, vagy istállópiros. Néhány ember szerint az úri sárga tiszta szín. Mások szerint méltóságteljesen világos okkersárga szín,a hajdani napok színe. Néhány ember gondolatában a tipikus skandináv vörös sötét piros, míg mások barnásnak, sőt, majdnem rusztikusnak látják ezt a színt.

Ha valaki a meggyszínű zomácról beszél, akkor a tiszta piros áttetsző felületre gondolunk, de a meggypiros szín jelentheti a fa pirosas színét is. (minden meggyfa más színű) A rétegelt padló, vagy a konyhaszekrény ajtaja is különböző színű lehet, annak ellenére, hogy az anyag fantázianeve ugyanaz. A gyártók még nem jutottak el egy olyan szintre, hogy ezeket a keresett színeket összehangolják, hogy egymástól teljesen különböző anygokon, vagy beleszínezve ugyanaz valósuljon meg.


...és az olivazöld. 


Pontos szín-ellenőrzés

A Tikkurila a hosszú évek során szisztematikus színgyűjteményt és receptbankot alakított ki a beltéri festékek piacára. Jelenleg 40 000 recept található a receptbankban. A színelemző készülék (Spektrofotométer)megvásárlásával elsőosztályú szolgáltatást nyújtunk vásárlóinknak.

Egy bizonyos árnyalat pontos meghatározásához nagy segítséget nyújtanak a színkódok. A Tikkurila receptbankja segít a vásárlóknak, hogy megtalálják a számukra szükséges színeket.

 

Színérzékelés

Mi szükséges ahhoz, hogy lássunk?

Röviden két dolog: szem és fény. Bár ez magától értetődőnek tűnik, olyan alapigazságot tartalmaz, amelyet a "Melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás?" kérdéshez hasonlíthatunk. Nyilvánvalóan előbb létezett a fény az életformákban, csak azt követően fejlődött ki a szem, hogy észlelhesse a fényt, pontosabban a napfényt. Természetesen a napból a földre érkező sugárzás nemcsak az emberi szem számára látható hullámhosszon érkezik, de a sugárzás a látható tartományban a legerősebb - nem csoda, hogy a szemünk alkalmazkodott hozzá!


Az emberi szem számára fényként érzékelhető elektromágneses sugárzás hullámhossz tartománya 400-700 nanométer (4-7 tízezred milliméter). Mindent összevetve, a fény csak egy kis részét képviseli a sugárzásnak, amely a több kilométeres rádióhullámoktól egészen a milliméter milliomod részének megfelelő nagyságú radioaktív gammasugarakig terjed. Még így is, a szűk hullámhosszú sávok eléggé szélesek a teljes színspektrum számára a vöröstől a kékig és liláig. 

Az a képességünk, hogy a színeket meg tudjuk különböztetni annak az eredménye, hogy a fény egyes hullámhosszait különböző színekként érzékeljük. Következésképpen, a szín egy olyan tulajdonság, amely a megfigyelő érzékei által definiálódik, hiszen az elektromágneses sugárzásnak nincs „színe”, az egyszerűen sugárzó energia. Mivel a színlátás egyéni sajátosság, az emberek némiképp különböző módon látják a színeket. Az állatok a színek sokkal szélesebb skáláját érzékelhetik, mint az emberek. A fajokra jellemző tulajdonságok az evolúció során erősödtek meg. Például, néhány madár és rovar számára szükséges az ultraibolya sugárzás érzékelése, mert fontos az élelem megszerzéséhez.

 

 

A szem felépítése

 

 

Cornea = Szaruhártya

Iris = Írisz/Szivárványhártya

Lens = Lencse

Blind spot = Vakfolt

Vitreous = Üvegtest

Optic nerve = Látóideg

Fovea = Szemüreg

Retina = Retina

 

Az illusztráción a szem keresztmetszetét láthatjuk. Az optikai rendszer képet alkot a megfigyelt tárgyról a retinán, ahol a fényérzékeny sejtek ezt idegi impulzussá alakítják, amelyek eljutnak az agyhoz. Ennek eredményeként a látó-agykéreg hatékonyan feldolgozza az érzékelt képet. Az optikai rendszer részei a szaruhártya, a szivárványhártya, a szemlencse és az üvegtest, amelyek szabályozzák a fény mennyiségét és a retinán keletkezett kép élességét. A retinán kétféle fényérzékeny sejt van, amelyek a fényre idegi impulzusok létrehozásával reagálnak.

 




A fény szembe érkezésének irányából nézve a retina első rétege látóidegekből áll. Alatta egy olyan szövet található, amely a fényérzékeny sejtekből érkező információt idegi impulzusokká alakítja, valamint alatta az úgynevezett pálcikák és csapok. A fényérzékeny sejteket fedő szövet átlátszó.

 

 

Az emberi színlátás háttere

Az emberi szem a színeket az ideghártyában lévő csapok segítségével "fogja fel". A retinában számtalan, közel 120 millió, színre nem érzékeny ún. pálca csap található. Ezek felelősek a látószög horizontális szélességéért, amely a veszély hatékonyabb érzékelése miatt fontos az emberiség számára. Ezek a csapok „működésükhöz” kevesebb fényt igényelnek, mint színérzékelő „társaik”, így ezeket használjuk alkonyatkor és sötétben.

A színérzékelő csapokból mindössze 6 millió darabbal rendelkezünk, melyek a retinánkban egyetlen pontban, a központi éleslátásért felelős területén koncentrálódnak. Az itt található fotoreceptorok sokasága biztosítja számunkra a pontos látást.

A színlátásért felelős csapoknak háromféle csoportja van: az egyik a vörös, a másik a zöld és a harmadik a kék színtartományba tartozó fényeket érzékeli. Az egyes színek tehát nem egyformán ingerlik a csapok idegsejtjeit, a színingert követő kémiai reakciókban olyan idegingerület keletkezik, ami annak megfelelő színérzetet kelt.

A háromféle csap kombinált érzékenységi görbéje.


 


A görbék a fényhullámok terjedését mutatják be az egyes csapok érzékelésén keresztül. A kék fényre érzékeny csapokat a B görbe reprezentálja, a zöldet a G, és a vöröset pedig a R jelű görbe. Együttesen a teljes, látható fényskálát lefedik, holott a szem a leginkább a kék-zöld fényekre érzékeny, melyek például egyszerre megtalálhatók a napfényben.

A fenti betűjelek által reprezentált RGB színrendszer (angol elnevezések rövidítése) ennek köszönhetően született meg. További színek előállítása a fenti három különböző arányú kombinációjával oldható meg, ennek megfelelően az összetevők egymáshoz képesti arányának (mondjuk a zöld és a vörös) legapróbb módosításával pl. nagyon sok fajta sárgát vagyunk képesek érzékelni, megkülönböztetni egymástól.

 

A technológia egyre fejlődik és becsapja a szemünket

A fény befogására tervezett műszaki eszközök, mint például a CCD-k a digitális fényképezőgépekben ugyanolyan elven működnek, mint a szem, mérik a beérkező vörös, zöld, és kék fény mennyiségét. Mivel a teljes mennyiség a fény fényességével kapcsolatos, a komponens színek relatív összegeit használhatjuk a fény színének a kalkulációjához. A tévé, vagy a számítógép képernyőjén a teljes színspektrum láthatóvá tehető a szem számára a funkcionális korlátok miatt. Azáltal, hogy a három alapszínt különféle módon kombinálják, a szemet becsapják és az a színek nagy tartományát érzékeli. A szem nem tudja megkülönböztetni, hogy mikor lát egy színt annak a saját hullámhosszán, vagy pedig a fény a vörös, kék, és zöld megfelelő keverékét tartalmazza. Például, néhány projektor úgy működik, hogy egymásra vetít három alapszínű képet.

A látás pontossága szintén nem abszolút, mivel a kis részleteket csak korlátozott mértékben észleljük. A szem korlátainak köszönhetően a színek létrehozhatók sűrűn egymás mellé helyezett, a három alapszínű kis pontokkal. A szem nem tud különbséget tenni a tv képernyőjén mutatott sárga szín, vagy a gyors egymásutánban következő kicsi vörös és zöld pixelek között. Gyakorlati célokra ezért elegendő a három alapszínt létrehozni, mivel a szem ezek keverékeit számos színként érzékeli. Az RGB színrendszert additívnak is hívják, mert az egyes színeket úgy hozza létre, hogy növeli a fény intenzitását, amikor az alapszíneket kombinálja. A sárgát például úgy hozza létre, hogy a zöldhöz vöröset ad. A festékek esetében teljesen más a helyzet

Lapos számítógép monitor részlete közelről. A kép és a színei három különböző színű fénycsíkból állnak össze.

Tévéképernyő részlete közelről. A színpixelek olyan kicsit, hogy normál nézési távolságból a szem egységes felületet lát.

 

 

 

 

 

 

Az alapszínek additív keverése: a vörös kékkel keverve magentát ad, a zöldhöz adott kék ciánkéket, és a vörössel kevert zöld sárgát hoz létre. Amikor minden színt összekombinálunk, az eredmény fehér lesz.

 

 

 

 

 

 

A színkörön az alap RGB színek közti színek a színes fényhullámok keverésével keletkeznek. A szemben elhelyezkedő színeket komplementer színeknek hívják

 

 

Korlátozott színfelismerés

A színfelismerési problémák sokfélék lehetnek. Befolyásolhatja azt a három színérzékelő csap egyikének valamely hibája vagy bármilyen agyi funkció módosulása. A legismertebb ezek közül a színvakság, amely a zöld és vörös színtartományokra irányul. Elviselője olykor nincs is tudatában e hiányosságának egészen addig, míg egyszer egy erre vonatkozó vizsgálaton részt nem vesz. 


Észlelhető színek - CIELab

CIELab egy általánosan elfogadott rendszer, amely számok segítségével osztályozza a színeket.Az első számjegy a világosságát, a második a vörös-zöld tengelyen való elhelyezkedését, a harmadik pedig a kék-sárga tengelyen elfoglalt helyét definiálja.Ezekkel a meghatározásokkal leginkább az emberi szem kapacitását vizsgálják. Érdekes tény, hogy nem minden, a természetben megjelenő vagy a szem által felfogható színt lehet megjelentetni a képernyőn vagy papírnyomaton. A CIELab által definiált színgyűjtemény tartalmazza azokat az árnyalatokat, amelyeket a számítógép is “látni” képes. A leggazdagabb és legtelítettebb árnyalatokat a legnehezebb előállítani.


A nyomtatott képek egy egészen más történet

Nyomtatásban az alapszínek az RGB színek „közötti” színek és keveréssel kapjuk azokat. A ciánkéken, a magentán és a sárgán kívül a nyomtatott anyagokon a kontrasztot feketével erősítik. Hasonló elven működik az ofszetnyomás, azt használja ki, hogy a szem nem külön látja az egymás mellett levő színpontokat, hanem együtt érzékeli azokat. 

A CMYK színmodellt szubtraktívnak hívják, mivel a színek úgy képződnek, hogy a tinták elnyelik a fény bizonyos színeit. Ennek eredményeképp a színek redukálódnak és csak a kívánt mennyiség marad. A szubtraktív rendszerben a ciánkékből és magentából lesz kék, a ciánkék és sárga keverésével zöldet kapunk, és a sárga magentával történő keverése adja a vöröset. Az RGB és CMYK rendszerek ellentétes természete miatt elkeveredhetünk a színkeverés irányelvei között!

 

 

 

Szubtraktív színkeverés. Amikor az összes  színt keverik, az eredmény fekete lesz.


A festékkeverés egy másfajta dolog

A harmadik eset akkor valósul meg, amikor festék ,vagy művészeti színeket keverünk. Az előző példákkal ellentétben jelen esetben nem történt próbálkozás 
azt illetően, hogy a szemet becsapjuk, vagyis két egymás mellett lévő színpontot egynek lássunk. A festék kevert színe egy különálló, egyedi színként viselkedik. Ennek következtében a festékszínek skálája alapvetően sokkal szélesebb lehet, mint a nyomtatott vagy kivetített képek. A festékszín keverés ugyanakkor egy szubtraktív folyamat, mert a festék részlegesen elnyeli a fény színeit, meghagyva a kívánt színt.

 

Nyomtatási színek vagy festékek megjelenítése képernyőn

Amint azt korábban már említettük, az additív, képernyőkön használt RGB színrendszer és a festékek CMYK rendszere alapvetően ellentétes modellek, és nincs pontos megfeleltetés a kettő között. A képernyők még így is meglehetősen jól meg tudják jeleníteni, hogy milyen egy szín különféle körülmények között, például kültéren. Ezt a szemnek az a tulajdonsága teszi lehetővé, amelyet egyaránt tekinthetünk erősségnek, vagy hiányosságnak: a szem rendkívül jól alkalmazkodik a változó nézési körülményekhez. Az érzékelő rendszerünk képes „emlékezni” a színekre és ennek megfelelően dolgozza fel a megfigyelt képet. Például, a bőrszínt, a fű zöldjét és a papír fehérségét többé-kevésbe ugyanúgy érzékeljük igen eltérő fényviszonyok között. Kutatások szerint egy beltéren, izzó által megvilágított fehér papírlap egészen más tartományú hullámokat ver vissza, mint kültéren, napfényben. Mégis, számunkra fehérnek tűnik, mindkét esetben. 

Ha a szem már alkalmazkodott a vetített színekhez, akkor aránylag természetesnek érzékeli azokat. Amikor képernyőn nézzük a színeket, akkor az egyik legfontosabb dolog a semleges környezet és a mérsékelt megvilágítás biztosítása. Míg a normál és kissé tompa beltéri világítás teljesen megfelel, a nagy mennyiségű természetes fény jelenléte problémát okozhat. Legjobb, ha a képernyő körüli tér semleges színű, ne legyenek élénk színű felületek vagy telített színek, mert azok megzavarhatják a szemet. Minél színtelenebb és szürkébb a környezet, annál könnyebb a szemnek alkalmazkodni a képernyő színrendszeréhez.. 

Míg a manapság népszerű lapos képernyők nem túl sok színbeállítást tesznek lehetővé, valójában ezekre nincs is szükség. A régebbi, katódcsöves monitoroknál a színbeállítást a színek kritikus elemzése előtt kell elvégezni. A szürke semlegesség jó referenciapont lehet: például, ha tudjuk, hogy a monitoron a pixel szürke, de egyértelműen más színnek tűnik, akkor változtatni kell a beállításon. A képfeldolgozó szoftverekhez gyakran tartozik képernyő beállító alkalmazás, ami hasznosnak bizonyulhat. A specifikus megjelenítő eszközökkel végzett kalibráció csak olyan képfeldolgozó szoftver esetében hasznos, amely használni tudja a kalibrációs adatokat.  

A szem által érzékelt színek részei reprodukálhatók különféle technikákkal.    

 

 

A fényességi fokozat hatása a színérzékelésre

 

 

A szín kiválasztásánál érdemes figyelembe venni a fényességi fokozat hatását a színérzékelésre. A fényességi fok növekedésével a szín telítettsége is nő. A festett felület tisztíthatóságát szintén befolyásolja a fényesség mértéke. Elmondhatjuk, hogy minél fényesebb és keményebb a felület, annál strapabíróbb és annál könnyebb tisztán tartani.

 

A Tikkurila portfoliójában hatféle fényességet találhatunk meg: magasfényű, fényes, félfényes, félmatt, matt és teljesen matt. A fényesség mértékét 60 fokos szögben mérhetjük. Egy fényes fekete üveglap által vetített fénymennyiség 100 egységnek felel meg, s ez szolgál alapul a fényességi fokozatok definiálásához.